Otthonok és Kertek

A giliszta az új házi kedvenc Bécsben

Egyre több bécsi osztja meg otthonát gilisztákkal, amelyek a gondozásért cserébe értékes komposzttal látják el gazdáikat. A hasznos társbérlők egy hokedlihez hasonló faládában laknak, és csupán némi zöldhulladékra van szükségük.

Étrend-kiegészítők szedése és a „szuper élelmiszerek” fogyasztása helyett a változatos, sokféle alapanyagot tartalmazó étrenddel hatékonyabb működésre serkenthetjük védekező rendszerünket, ami influenzajárvány idején különösen fontos – mondja Veresné Dr. Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára. Az immunrendszert erősítő értékes tápanyagokat természetes forrásból, élelmiszerekkel elfogyasztva nem lehet túladagolni, sőt ezek egymás hatását és hasznosulását is támogatják. A szervezet természetes ellenálló képessége nagymértékben javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidáns hatású biológiailag aktív növényi vegyületeket (például flavonoidok), és teljes értékű fehérjét. Az immunrendszer szempontjából kiemelt szerepe van a cinknek, amely a sejtek szaporodáshoz, újraképződéséhez szükséges – sorolja a dietetikus, hozzátéve, a tökmag, sovány marhahús, és a hüvelyes növények mind jó cinkforrások. A vitaminok közül a B12-, az A-, C- és E-vitaminok fogyasztására kell különös gondot fordítani, ám fontos, hogy ezeket – a túladagolás elkerülése érdekében – elsősorban ne étrend-kiegészítőkkel vigyük be szervezetünkbe, hanem természetes forrásokból. A B12-vitamin minden állati eredetű termékben (hús, hal, tojás, kefir), valamint dúsított gabonapelyhekben megtalálható. Az A-vitamin véd a fertőzésektől, mivel elősegíti a bőr és a nyálkahártya épségét, és ezáltal kevesebb esélyt ad kórokozók szervezetbe jutására. Veresné Dr. Bálint Márta javaslata szerint naponta szükséges A-vitamin tartalmú élelmiszereket (máj, tojás, tejtermékek, margarin), vagy ezek előnyagát, a béta-karotint tartalmazó színes zöldségeket (sütőtök, piros húsú kaliforniai paprika, brokkoli) és gyümölcsöket (aszalt sárgabarack) fogyasztan

Mivel az osztrák főváros lakói egyre környezettudatosabbak, egyre több lakásban található gilisztakomposzt-láda, amelynek lakói helyben, a háztartásban keletkező zöldhulladékból állítanak elő értékes gilisztahumuszt. Ez sokkal gazdagabb tápanyagban, mint a hagyományos komposzt, így kiváló tápanyagforrás a balkonnövények és a teraszon termelt zöldségek – például paradicsom – számára.

Egy ládában nagyjából 500-1.000 giliszta lakik, amelyek naponta körülbelül 150 grammnyi zöldhulladékot dolgoznak fel. Ennyi bioszemetet nagyjából egy ember állít elő egy nap alatt. A jól működő gilisztakomposzt-láda szökésbiztos és szagtalan, ráadásul jó szórakozás a gyerekek számára, akik pontosan megfigyelhetik, miként lesz a salátalevélből, kávézaccból és almahéjból 21 nap alatt humusz.

Az ülőalkalmatosságnak is kiváló, tetejükön kárpitozott ládák egy felső-ausztriai testvérpár, David és Thomas Witzeneder gyártmánya, akik Bécsbe költözve megelégelték, hogy a zöldhulladék rendre a kommunális szemétben landol. A speciális hokedlik a nagyapjuk egykori műhelyében készülnek, de van belőlük otthon összeszerelhető verzió is. Ezen kívül ládaépítő workshopokat is tartanak.

Egy gilisztakomposzt-láda 265-285 euróba kerül, az induló gilisztaállomány pedig 38 euróba. A válogatott társaság különböző trágyagiliszta fajokból áll össze, egyaránt van köztük kifejlett egyed és pete is. A jól kezelt ládában három hónap alatt megduplázódik az állomány, és nincs szükség a lakók utánpótlására. Egy boxban nagyjából 24 liter gilisztahumusz keletkezik, amelyet évente kétszer lehet szüretelni.

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Scroll to Top