Az éghajlatváltozással tulajdonképpen eltűnt a komoly fagy és a korai, hosszú tél, amely stabil nyugalmi állapotot hoz a gyümölcsfáknak. Emiatt hamarabb következhet be a virágzás, ami eleve gyöngíti a növényeket, de az igazi gondot a késői fagyok jelentik. A fák legérzékenyebb időszaka a virágzás, olyankor egy-két hétig nem kaphatnak fagyot, és már mínusz 1 fok is elviheti a termést. Mivel sem a bimbó, sem a frissen megkötött minitermés nem ilyen érzékeny, a tavaszi időjárás pedig teljesen hektikus, egyetlen valós biokerti válasz a biodiverzitás!
Hiába ültetnénk egyre későbbi virágzású gyümölcsfákat, mert még május elején is betörhetnek fagyhullámok, helyette ültessünk virágzási sort. Ez még fajtán belül is lehetséges. Legérzékenyebbek a kajszik, de még az ő virágzásuk is elhúzódik egy hónapig, és sokszor előfordul, hogy a legkorábbi virágzásún marad meg a termés, mert egy késői fagy már megkötött termést talál a fán. Minél többféle gyümölcsfánk van, annál biztosabb, hogy termésünk is lesz…
A rügypattanást azonban meg kell előznie két fontos munkának.
Az egyik a metszés, a másik a lemosó permetezés. Ezekre azért van szükség, hogy elpusztítsuk, legyérítsük a fán telelő kártevőket és kórokozókat, amiket ma már a fagy sem tizedel meg. Ez bio módon is lehetséges. Az ökológiai metszésnél jobban figyelembe vesszük az eredeti koronaformát, és kevesebb termésre, több életerőre törekszünk, hogy ne terheljük meg annyira a fákat a nyári hőségben-szárazságban sem. A lemosó permetezésnél pedig narancsolajos termékeket használunk. Ezek annak ellenére agresszív szerek, hogy teljesen természetes anyagok. A fán telelő tetvek, atkák és lisztharmat nagy részét elpusztítják még mélyen a kéregben is.
A veteményesben viszont nemcsak a kártevők telelnek át, hanem szerencsére a növények jó része is. 10-20 évvel ezelőtt még különlegességnek számítottak az áttelelő zöldségfajták, ma pedig már nagyon sok rövid tenyészidejű, hidegtűrő is kibírja a telet. Aki pedig kis takarást használ, annál egész télen csipegethetők a levélzöldségek a kertben.
Tegyünk fátyolfóliát a magaságyásra, építsünk valpinit, melegtalpat vagy mini-fóliasátrat, és saját terméssel is megoldhatjuk a téli vitaminellátásunkat!
Amint rá lehet menni a talajra, már indíthatjuk is a tavaszi veteményest. Hamarosan minden hidegtűrő tavaszi zöldségféle vethető lesz. Ide tartoznak a retkek, hagymák, saláták, spenótok, korai borsók, ázsiai saláták, petrezselymek, sárgarépák. Egy olcsó fátyolfóliát ráborítva még az egyszerű ágyásokban is sokkal gyorsabban fejlődnek a növények. Ilyen módon a hagyományos veteményesben is nevelhetők az olyan korai káposztafélék palántái, mint a karalábé, kelkáposzta, fejeskáposzta, lilakáposzta, karfiol, brokkoli.
Meleg helyen ideje elkezdeni a melegkedvelő palánták nevelését.
Egyszerű cserepekben, ablakpárkányon is sikeresek lehetünk, ha nem túl korán kezdünk bele. A paprikákat leghamarabb február végén, a paradicsomokat, fűszernövényeket és virágokat csak márciusban kezdjük vetni. Biokertekbe biovetőmagokat használjunk, palántaneveléshez pedig, ha lehet, akkor biodinamikus vetőmagokat. Utóbbiak ellenállóképessége sokszorosa a kommersz vetőmagokénak. Paradicsom-, paprikapalántáknál érdemes kiadni kicsit többet a vetőmagokra, hiszen egy valóban jó növényről akár több mint egy kiló termés is lejöhet.
Nagyon fontos a veteményes indításánál a tápanyagellátás, amely biotermesztésben mindig komposzt, amit szerves trágyával keverünk. Ezt a keveréket többféleképpen juttathatjuk a talajba. Ásóval beleforgathatjuk. Rátehetjük a felszínére, majd ásóvillával meglazítjuk. Berétegezhetjük mulcsba. Ami biztos, hogy a felszínt takarjuk valamilyen friss mulcsanyaggal! Ez lehet avar, kaszált fű vagy bioszalma is. A kéregmulcs vagy faapríték nem alkalmas ilyen célra! Élő, biokészítményeket áprilisig ne használjunk, mert sem a levegő-, sem a talajhőmérséklet nem alkalmas még a hasznos mikrobák vagy rovarok életben maradásához.
Aminek viszont itt az ideje, az a szárazságtűrő ökológiai gyepek kialakítása, felülvetése.
Ezek a gyepek tulajdonképpen jobban hasonlítanak egy virágos rétre, mint a megszokott öntözött, nyírt, műtrágyázott pázsitokra. Hatalmas előnyük, hogy sokkal kevesebb energiát, időt és főként pénzt igényel a fenntartásuk. Ami pedig egyre értékesebbé fogja tenni őket, az a szárazságtűrésük. Igaz ugyan, hogy öntözés nélkül is tovább zöldek maradnak, mint a hagyományos pázsitok, de a teljes aszályos hőség és öntözési tilalom őket is kiszárítja. A valódi különbség, hogy az esők hatására újra kizöldülnek. Ahol nagy felületű, drága fenntartású pázsitok vannak, ott érdemes megfontolni egy részük átalakítását ökológiai gyeppé. Ezt egyszerűen megtehetjük azok felülvetésével, majd vadvirágszigetek kialakításával, a többit lassan elvégzi a természet. Az alapvetőmag mindehhez szárazságtűrő gyepkeverék (minél többféle fűfaj legyen benne) és fehér here keveréke.
A biokertek fontos része az ökológiai sövény, amely véd a szomszédoktól történő „besodródástól”. Ez lehet mérgező permetszer, kipufogógáz, kártevők és kórokozók serege. Természetesen az ökológiai sövény is biodiverz, tehát sokféle cserje alkotja. Ezek mindegyike virágos és sok közülük bogyós termést hoz, amely télen is bevonzza a hasznos madarakat. Kiválóan át lehet alakítani ilyenre a haldokló tujasövényeket is. Mára mindenki számára világos, hogy a hazánkban levő tujasövények ezrei nem fogják megélni az évtized végét, ezért érdemes elgondolkodni a hogyan továbbról. Erre ad természetes megoldást az ökológiai sövény, amely mindig nyújt valami szépet. Tehetünk bele örökzöldeket is, de soha nem monokultúrás, hanem mindig van benne virág, vagy szép színes bogyó.
Ne vágjuk ki mérgünkben a régi tujákat egy menetben, hiszen azok is növények, amelyek tisztítják a levegőt és oltalmat adnak hasznos élőlényeknek. Ahogy úrrá lesznek rajtuk a betegségek és kártevőik, szépen, egyenként búcsúzzunk el tőlük, hiszen addig részei voltak az ökoszisztémánknak. Helyükre pedig sorban telepítsük az ökológiai sövény új cserjéit.
Ehhez érdemes megtervezni a végleges kialakítást, és annak megfelelően elvégezni évről évre a pótlásokat, így sose lesz védtelen a kert.
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó
Nézd meg a többi kerti cikkünket!
További inspirációkért lapozz bele INGYENES e-magazinjainkban!
Kövess minket Facebook-on, Instagram-on és TikTok-on!
Oszd meg!
