2015 tavaszán vágtam bele egy 140 éves ház teljes felújításába, ami bő két évvel később, 2017 nyarán vált lakhatóvá.
A házat a falakig teljesen vissza kellett bontani. Lekerült a tető, és a régi fafödém. Az aljzatot felszedtük, és mélyítettük, hogy az új rétegrend a 15 centiméter vastag hőszigeteléssel együtt elférjen a belmagasság csökkenése nélkül. Mivel a ház többnyire sziklára épült – ami azért óriási előny -, ez bizony elég sok többletmunkával járt. Kizárólag a nagy tömegű, 60-70 centi vastag teherhordó falazat (kő, vályog, tégla vegyesen) és a gyönyörű téglaboltozat maradt meg. A falakra koszorú került, majd fafödém. A falakat már korábban injektáltuk a nedvesség jelenléte miatt, most az épület teljes körbe-drénezését is elkészítettük a lábazati hőszigeteléssel együtt.
A tetőteret beépítettük, ezért az oromfalakat nagytömegű mészhomoktéglából építettük meg. Nagy hőtároló tömegre van szükség ahhoz, hogy nyáron kevésbé és lassabban melegedjen fel a belső tér. Ez is egy apró, de fontos építészeti eszköz, hogy később légkondicionáló berendezés használata nélkül is komfortos maradjon a ház a nyári forróságok idején is. A tetősíkot 30 centiméter cellulózzal szigeteltük, ami szintén jelentős védelmet nyújt a nyári túlmelegedés ellen, és kiváló hőszigetelő télen. A megfelelően elhelyezett ablakok a tetőtér kellő átszellőztetését biztosítják nyáron.
Az első bent töltött nyár után elmondható, hogy a tartós melegek idején sem volt gond a túlmelegedéssel. A Séd-völgy hűvös levegője a legforróbb periódusokban is kihűtötte éjszakánként az épületet, így napközben is elviselhető volt a hőmérséklet.
A homlokzat hőszigetelése befújásos farosttal készült egy lágyfarost táblával burkolt fa vázrendszer közé. Amellett, hogy az egyik legkörnyezetkímélőbb anyag a farost, semmilyen egészségre káros anyaggal nincs keverve. Mivel a régi ház falai nem voltak párhuzamosak, így ezzel a rendszerrel tudtuk párhuzamosra hozni a külső síkokat. A szigetelés vastagsága ennek köszönhetően 22-től 26 centiméterig változik.
Az aljzatot hasonló technológiával szerettem volna szigetelni, és a rétegrendeket jóval kevesebb betonnal felépíteni, de gazdasági okok miatt a hagyományos rétegrend került kialakításra.
A betonozásnál számomra külön fájó pont, hogy rengeteg ivóvizet használunk fel, miközben a világ jelentős részén nem jutnak megfelelő minőségű vízhez az emberek. Ivóvízhiány van, mi meg a betonba pazaroljuk. Az udvaron egy hatalmas esővízgyűjtő ciszterna helyezkedik el, így bővelkedünk csapadékvízben. Ezt használtuk fel a betonozás során. Az esővíz vécéöblítésre és a kert locsolására szolgál azóta.
A házban egy kandalló biztosítja a fűtést, mondhatni ez a kazán. Egy ezer literes puffertartályt melegít fel, ebből biztosítjuk a fűtéshez és a HMV-hez a melegvizet.
A napkollektoros rendszer csövezése elkészült teljes egészében, már csak a kollektorokat kell beszerezni, és elhelyezni a tetőn. A rendszer tavasztól őszig biztosítja a melegvizet, és az épület temperálását, ha szükséges. A földszinten padlófűtés, a tetőtérben falfűtés készült, helyiségenkénti fűtésszabályozással. Az első fűtési szezon után kellemes tapasztalat, hogy csak ritkán kellett a tartályban lévő melegvizet ráengedni a padló– és
falfűtésre, a nappaliban lévő kandalló önmagában kifűtötte a házat a jó hőszigetelésnek köszönhetően.
A napelemes rendszer szintén elő van készítve, már csak a napelemek elhelyezése van hátra. A ház szellőzését télen egy hővisszanyerős szellőztető rendszer biztosítja. Így állandóan friss levegő van a házban anélkül, hogy az ablaknyitogatással komolyabb hőt veszítenénk.
A belső kialakításánál arra figyeltem, hogy a festékek, ragasztók, felületkezelő szerek káros anyag kibocsátása minimális legyen, az egészséget ne veszélyeztessék. A falakat hagyományos mésszel meszeltük – öröm volt belépni a frissen meszelt terekbe, és bátran beleszippantani a levegőbe. Ez volt az egyetlen tétel, ami jobb és olcsóbb, mint a hagyományos társaik.
A parkettaragasztó, a fa felületkezelés esetében meg kellett fizetni az árát a jobb és egészségesebb verziónak, de hiszem, tapasztalom, hogy ez a befektetés is megtérül hosszú távon. Bátorítok mindenkit arra, hogy inkább fizesse meg ilyenkor az árát az egészségre nem káros anyagoknak, a konyhabútor, a berendezések, a napkollektor, a napelem később is pótolhatók, ahogy az építkezés után az ember anyagilag lassan
helyreáll.
Szöveg, fotók: Kazinczy Gyöngyvér okleveles építészmérnök és létesítményenergetikai szakmérnök
Forrás: Életszépítők
