Hazánk mezőgazdasága még a legrosszabb körülmények esetén is több búzát. kukoricát és napraforgót termel, mint amire szükségünk van, ezért kár azon aggódni, hogy nem lesz élelmiszer. A táplálkozás minősége azonban tényleg veszélyben lehet, hiszen az egészségünk megőrzéséhez sokféle friss zöldséget-gyümölcsöt kell fogyasztani, ami a piacról sokkal nehezebb lesz. Ennek első oka a változó éghajlat, mert egyre több nagyüzemi zöldség és gyümölcstermesztő vállalkozás adja fel a hazai termesztést bizonyos növényekből. Másik a magas üzemanyagár, ami miatt olyan drágák lesznek a távolról importált termékek, hogy nem éri meg idehozni, illetve az általános drágulás nem teszi elérhetővé a többség számára.
Mit lehet akkor tenni?
Én már harmadik éve vezetem ezt a rovatot és azóta próbálok mindenkit rávenni egy kis otthoni bioélelmiszer termelésre. Ez az egyetlen fenntartható rendszer, amely hosszútávon közelebb vihet minket az önellátáshoz zöldségből-gyümölcsből.
Aki most ébredt rá ennek a jelentőségére, annak első lépés egy kis zöldséges kialakítása, amelyet télen is tud minimálisan használni. Erről írtam az előző számokban. Második lépés egy már jövőre termő, kis helyigényű gyümölcsös telepítése. Erre a bogyós gyümölcs bokrok alkalmasak, de nézzük melyek ezek:
Szőlő
Ez az egyik legismertebb bogyós gyümölcsünk, ami tulajdonképpen egy ellenálló kúszónövény. Az emberiség évezredek alatt számtalan fajtát nemesített belőle elsősorban borkészítés céljára és minél több vegyszert használtak a védelmére, annál érzékenyebb fajták kerültek ki a termesztésbe. Ez oda vezetett, hogy ma már szinte nem is lehet komolyabb kezelések nélkül szőlőt termeszteni. A biotermesztés azonban visszahozott olyan ellenálló csemegeszőlő fajtákat, mint például a Néró, amelyet egyáltalán nem kell permetezni és bárhova felfuttatható. Kizárólag a konténeres, legalább kétéves növényektől várható, hogy jövőre már teremjenek.
Málna
Ma már csak a kétszer(folyton)termő változatok javasoljuk éghajlatunkra. Ezek kicsit jobban bírják változó éghajlatunkat és kevésbé szeretik a kártevők. Ami fontos, hogy minden málna rosszul bírja a magas UV sugárzást, ezért félárnyékba kell ültetni őket. Ott azonban még az olyan extra minőségű fajták is megteremnek, mint az új nemesítésű Dolniwa.
Ribizli
Ez a gyümölcs is a magas UV sugárzás áldozata, ezért nagyüzemi termesztése be is fejeződött hazánkban. Ahhoz, hogy ne kelljen elfelejtenünk, termeljük otthon. Nem ördöngösség, csak víz kell hozzá és takarás. Utóbbi legegyszerűbb, ha a ház árnyasabb oldalára ültetjük. Egyetlen problémája a korai levéltetű, amely ellen narancsolajos permetszerekkel megvédhető.
Egres
Hagyományos bogyós cserjéink közül ő bírja legjobban a változó klímánkat. Léteznek belőle zöld, sárga és piros gyümölcsű fajták. Komoly betegsége az amerikai lisztharmat, ma már azonban sok erre rezisztens fajta van forgalomban.
Szeder
A tüskétlen fekete szeder nagyon népszerű. Sokat terem, de olyan komoly támrendszerre van szüksége, mint a szőlőknek, mert nagyon erős a vesszője és súlyosak a termő fürtjei. Van néhány bakteriális betegsége, és károsítja a szürkepenész. A problémái ellen bio készítmények is léteznek, de foglalkozni kell vele.
Homoktövis
Ez tulajdonképpen egy szuperellenálló, európai vadnövény, melynek szelektált változatai léteznek. A nemesítés még nem áll olyan fokon, mint például a szőlőnél. Kétlaki növény, ezért létezik belőle külön fiú és lány (porzó és termő), melyekből 10 lányhoz kell egy fiú. Az íze még érés után is nagyon savanyú, amely hatalmas antioxidáns tartalmának köszönhető. Ez az egyik legnagyobb C-vitamintartalmú gyümölcs, ami a téli-tavaszi időszakban felbecsülhetetlen. Mézzel eltéve, vagy fagyasztva a teljes vitaminhiányos időszakban használható. Bárhol megél, problémái nincsenek, ezért akár nyaralóknál is ültethető.
Fekete berkenye
Ugyanabba, a félvad, igénytelen kategóriába tartozik, mint a homoktövis. Íze nem igazán jó, de fogyasztható. Ezt már kifejezetten komoly betegségekre ajánljuk, például daganatos problémákkal küzdőknek, vagy abból gyógyulóknak.
Mézbogyó
Különleges szibériai vadnövény, amely nemcsak egészséges, hanem nagyon finom is. Ennek is sokkal magasabb a vitamintartalma, mint például egy málnának és rendkívül korán virágzik, ami becsalogatja az első beporzókat a kertbe. Ennek a kicsit később nyíló gyümölcsfáknál lesz jelentősége. Jól bírja a hazai viszonyokat, így a talajok pH-ját is ellentétben az áfonyával. Tulajdonképpen az áfonya legjobb hazai alternatívája.
Mézalmácska
Az előzőhöz hasonló, de az amerikai kontinensről származik. Nagyobb, erősebb bokra van és igénytelenebb, bogyója kevésbé aromás, viszont többet terem.
Som
Őshonos növény nemesített változatai. Potyóka szilvához hasonló méretűek a gyümölcsei, 2-3 cm hosszúak. Savanykás, de ha megérik, akkor már nagyon finom friss fogyasztásra is. Legjobb ponyvát tenni alá és hulláskor szedni, mert akkor a legédesebb. Tökéletes szörpökbe, lekvárokba is.
Füge
Ez a legrégebben hazánkban termesztett melegégövi növény. Ma már számtalan fajtája van. Közölük legjobbak a svájci nemesítésűek, mert ezek bírják legjobban a fagyokat. Nagyon igénytelen, szinte minden talajon jól érzi magát, ha napos részre kerül. Bírja a meleget és szárazságot is, de egy kis öntözést meghálál.
Kivi
Kevesen tudják de az utóbbi évtizedben lassan európai kivi termelőkké váltunk. Már nem is egy olyan gazdaság létezik, ahol hektárszámra termesztik ezt a finom gyümölcsöt. Alapvetően két változata létezik, a nagygyümölcsű és a mini kivi. Mindkettőből van egy- és kétlaki. Sokan azért vesznek egylakit (amihez nem kell külön porzó), mert egyszerűbbnek tűnik a termesztése, pedig ez nincs így! Mivel nagyra nővő kúszónövényről van szó, ezért a futtatórácson biztosan elfér eggyel több növény és a porzó mindig kisebb helyet is foglal. Mivel a nemesítés a kétlakiakra irányul, ezért azok általában többet és finomabbat teremnek.
Most érkezett el a gyümölcsfák telepítése is, melyekből szintén az ellenálló és rezisztens fajtákat javaslom a fenntartható biokertekbe!
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó
