A különböző szakágakhoz, különböző jogosultságok tartoznak. A szerkezeti munkák felelős műszaki vezetője valószínűleg nem rendelkezik villanyszerelési, vagy gépészeti jogosultsággal, tehát ezekhez a szakági munkákhoz, külön műszaki vezetőt kell alkalmazni. A felelős műszaki vezető, az építkezést felügyelő emberek közül a leggyakrabban megjelenő szakember, aki akár naponta ellenőrzi az elvégzett munkát, és az építési naplóba bejegyzést tesz. A felelős műszaki vezető jellemzően a kivitelező embere, sok esetben a vállalkozást vezető szakember.
A műszaki ellenőr ezzel szemben az építtető megbízottja aki ellenőrzi a kivitelezést és képviseli az általában laikus megbízóját műszaki kérdésekben. A felelős műszaki vezetővel ellentétben a műszaki ellenőr alkalmazása kisebb munkáknál nem kötelező. Tapasztalat azonban az, hogy ő az a személy aki a leginkább képes lefelé szorítani egy kivitelezés költségét. Mivel szintén vizsgázott, megfelelő képesítéssel és névjegyzéki számmal rendelkező szakember, segítségével megakadályozható, hogy a kivitelező kispóroljon valamit az épületből, vagy olyasmit sózzon rá az építtetőre, amire ténylegesen neki nincs is szüksége. Az elszámolási vitáknak könnyen elejét lehet venni a műszaki ellenőr alkalmazásával. Nem érdemes tehát spórolni vele.
Az egyszerű bejelentéses építkezéseknél jogszabály írja elő, a kötelező tervezői művezetést. Ezt csak a tervező építész, vagy az ő megbízottja végezheti. Szintén a jogszabályban rögzített díjért.
Az előírás kivitelezésenként 5+1 alkalmat ír elő. A tervező feladata ilyenkor az, hogy az épület szabályosságát ellenőrizze. Megméri a befoglaló méreteket, magasságokat, és az épület telken elfoglalt helyét. Mivel egy kisebb lakóépület a kivitelezés alatt sokat változhat, a tervező feladata, hogy nyomon kövesse ezeket a változásokat, és gondoskodjon azok szabályosságáról. Az ő felelőssége, hogy az elkészült épület megfeleljen a hatályos építési előírásoknak. Nagy előnye, ennek a rendszernek, hogy az eredeti tervektől megengedi az eltérést, ha az eltérésekkel együtt az épület szabályos marad.
Tehát egy új ablak nyitásánál, vagy egy válaszfal áthelyezésénél, vagy akár a tető magasságának megváltoztatásakor nem kell az építkezést leállítani, elegendő, ha a változtatott terveket az építész az elektronikus naplóba feltölti. Az épület elkészültét szintén a tervező igazolja az építésfelügyelet felé.
A tervezői művezetés során az építésznek nem feladata a kivitelezés minőségének ellenőrzése, azt a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr végzi el. A tervező ilyenkor a korábbi hatósági ellenőrzésekhez hasonló feladatot lát inkább el.
Petrus Ferenc
www.petrusferenc.com
36 70 213 32 30
