Azt már szinte mindenki tudja, hogy a hőszivattyú az alacsony hőmérsékletű fűtővízzel működő sugárzó felületű rendszereket kedveli. Úgy mint a padlófűtést, a falfűtést és a mennyezet fűtést-hűtést. (Ide sorolható – mármint az alacsony hőmérsékletű fűtővízzel működő rendszerekhez – a fan coil is, ami egyébként nagyon hasonlít külalakjában a radiátorokhoz.)
Amennyiben eredendően is kondenzációs gázkazánhoz méretezték a radiátorokat, akkor szinte változtatás nélkül illeszthető a hőszivattyú a gázkazán helyébe. Ügyelni kell rá, hogy a hőszivattyús primer oldal (jellemzően fagyállós, monoblokkos kültéri egységből indulva) nagyobb átmérőjű csöveket igényel, mert a megfelelő fűtővíz tömegáramot biztosítani kell a hőszivattyú részére a tökéletes hőszállítás érdekében. (Mert hiába termel magas hőt a kompresszor, ha a hőcserélő másik oldalán kevés víz forog a rendszerben, és nem képes átvenni a magas hőmérsékletű klímagáz melegét.)
A hagyományos kazán (olaj-, fa-, gáz-, vegyestüzelésű) és a hozzájuk kapcsolódó radiátoros rendszer előremenő vízhőmérséklete inkább 60 °C fölötti hőmérséklettel üzemeltek. Ebbe a rendszerbe a hőszivattyút nem szabad változtatás nélkül beépíteni.
A változtatás ebben az esetben a radiátor fűtőfelületének növelését jelenti. Magyarul nagyobb radiátorokat kell felszerelni. Ez, első hallásra jelentős kiadást jelentene, de legtöbb esetben csak néhány nagy radiátort kel venni. (A nagyobb radiátorokat a kisebbek helyére szerelik, és csak a legkisebbeket kell kivenni a fűtésrendszerből.)
Azt, hogy mekkora radiátort kell beépíteni a lakásba az alacsony előremenő vízzel működő rendszerbe, tervezői feladat kiszámolni, bár egy tapasztalt fűtésszerelő is – a gyártók által megadott adatok figyelembe vételével – gond nélkül megmondja a megrendelőnek.
FIGYELEM! Abban az esetben, ha meglevő radiátorok felhasználásáva építünk hőszvattyús rendszert, kötelező azok vegyszeres átmosása! Az átmosatás időnként egyébként is része a fűtésrendszer karbantartásának. Szintén elengedhetetlen a hőszivattyú visszatérő ágába beépített iszapleválasztó szűrő.
Radiátor típusok rövid ismertetője.
Öntöttvas radiátorok
Ha valami, akkor az öntöttvas radiátor kiérdemli az örök életű megnevezést. Amikor csak találkozunk vele, a festékrétegek tanúsítják a legtöbbön, hogy hosszú évtizedeken keresztül szolgálták a ház tulajdonosait. Ha beépítették, akkor azt elmozdítani alig lehet, a jelenlegi radiátorok súlyának többszöröse lehet. 1,2 m hosszú darab 100 kg-on felül van, agyoncsaphatatlan! Nehezen sérül, jó sok fűtővíz fér bele, de hőszivattyúhoz nem való. (Jól bírja a nyomást és a magas hőmérsékletet, ezért inkább a gőz és a vízfűtéses rendszerekben működik megfelelően.
A Praktiker oldalán olvastuk róla, és osztjuk a véleményt: „nem tudunk róla rosszat mondani, kivéve ha lecseréljük és le kell vinnünk pár emeletet”.
Alumínium radiátorok
Anyagánál fogva sokkal könnyeb mint a fentebb említett öntöttvas radiátor, ráadásul sokkal szebb is. Az alumíniumból készült radiátorok általában tagosíthatók, így a hőszivattyú igényéhez – nagy legyen a hőleadó felület – jobban megfelel. Hátrányukként említi a szakirodalom, hogy nem lehet összepasszítani más fémekkel (például rézzel), mert a fellépő elektrokémiai reakció miatt az alumínium radiátor hamar tönkremegy és kilyukadhat a fűtőtest. Javítása pedig költséges. Mindenesetre a homogén alumínium radiátoros rendszer megfelelően méretezve – és a glikolos kortől, valamint a hőszivattyúk réz alkatrészeitől hőcserélővel elválasztva – hőszivattyúhoz ajánlható.
Acéllemez radiátorokok
Acéllemez radiátorKiváló hőleadó tulajdonsága miatt az egyik legelterjedtebb anyagú radiátor, amelyet a hazai gyártók is nagy sikerrel forgalmaznak. Kedvező ár, egyszerű, könnyű szerelhetőség és a letisztult forma garancia rá, hogy a lakás észrevehetetlen meleget adó készüléke legyen. Az acéllemez radiátor széles méretskálával rendelkezik, szimpla, dupla, vagy akár tripla fűtőtest is lehet egybeszerelve, amivel igen nagy hőleadó felületet lehet kialakítani. Az öntöttvas radiátorhoz képest jóval nagyobb fajlagos hőleadó képességgel rendelkezik az acéllemez radiátor, így, ha a fűtött épület hőszigetelése és hőtartó képessége megfelelő, akkor a hőszivattyúval is lehet kombinálni a fűtésrendszerben.
Kijelenthetjük, hogy az acéllemez radiátorok használata javasolt a hőszivattyús fűtésrendszerekben. (Figyelem! Az acéllemez azonban nagyon érzékeny a korrózióra és a vékony anyagvastagsága miatt a hamarabb lyukadhat ki, mint az előbb említett társai. Karbantartása egyszerű, de szükséges.)
Csőregiszter – padlókonvektor
Aki találkozott már bordás csővel (csőregiszter, padlókonvektor), az tudja, hogy a hőleadás mellett ennek a radiátornak a szerepe a „koszfogás”. Legtöbbször ablakok alatt, a padlóba süllyesztve szerelik, ahol az ablakok előtti „hőfüggöny” kialakítását várják el tőle. Mivel a felépítése (egy csőre lemezeket szerelnek a jobb hőleadás érdekébe) alkalmas rá, hogy bepszkolódjon, ez viszonylag gyorsan be is következik.
Viszonylag rossz a hőhasznosítása, ezért a magas hőmérsékletű fűtővízzel működik megfelelően hatásosan. Hőszivattyúhoz csatlakoztatva korlátozottan látja el a feladatát, és csak kiegészítő fűtőtestnek javasoljuk.
Felújításnál, de az új lakásoknál is sokan idegenkednek a hagyományos radiátoroktól, mondván nehezen illeszthetők a helyiségek belsőépítészeti megoldásaihoz. Van egy jó hírünk!
Rendkívül változatos formákat és színeket biztosít partnerünk, a Senia Group (Senia G Kft). Az általuk kínált radiátorok nem csak a fűtőtest szerepét töltik be, de a lakás egyenrangú díszei a többi építőelemnek, képeknek, szobroknak.
Partner: Senia Group (Senia G Kft), Budapest, és az álaluk küldött néhány design radiátor fotó:
A fenti radiátorok láttán biztosan kiváncsiak látogatóink, hogy a csúcsminőségű Chofu hőszivattyú milyen radiátorokkal tud együtt dolgozni! Keressék a radiátorok forgalmazóját bizalommal.
