Divatos szó a humusz és a humuszképzés, de sokan nincsenek tisztában azzal, mi is a humusz valójában. A helyes talajművelés célja, hogy megtartsa és javítsa a talajéletet, a rajta termesztendő növényeknek tápanyagot biztosítson és megfelelő közeget. Alapesetben és ideális esetben a talajban lebontó folyamatok mennek végbe, melynek fő szereplői a földigiliszták, atkák, mikroorganizmusok, ászkák és gombák. Amikor a talajművelés nem megfelelő, akkor pont ezeket a hasznos szervezetek pusztulnak ki belőle. Vagyis mi a cél? Hogy többek között a lebontási folyamatokban résztvevő szervezeteket védjük.
Mi a lebontás folyamata?
Kezdjük a legelején, vagyis a lebontási folyamatoknál. Amikor a talajra kerül egy elhalt növényi rész, mint például az avar, akkor első lépésként nedvességet vesz fel. Ezt a nedvességet vagy a talajból veszi fel, vagy a légkörből, de felveszi, vagyis elvon nedvességet. Ezáltal felaprózódik.
A földigiliszták a talajba húzzák az ilyen apró növényi részeket, lebontják. Ugyanígy az ugróvillásoktól egészen az atkákig, mind részei ennek a lebontási folyamatban.
A lebontási folyamatokban számos élőlény részt vesz
Mi a humusz?
Röviden: a lebontási folyamat végterméke a humusz. A humusznak van két formája: a talajlakó szervezetek számára táplálékként szolgálók szerves anyagok azok, melyeket tovább bontják könnyen oldódó anyagokká, tápanyagokká. Ezeket a továbbontott anyagokat már a növények is fel tudják venni. A talajmegújításnak a humuszképzésben van nagy szerepe, ezért a regenerálási folyamat része kell legyen a humusz képzése.
A mulcsok lebontása nitrogént von el a talajból és a növényektől, ez egy nagyon fontos része a folyamatnak. Ilyenkor az átállás során a nitrogén-utánpótlás fontos lehet.
Nagy segítség lehet a nitrogénben gazdag mulcsanyagok használata is: ilyenek a pillangós virágok, a trágyalé is. A humusz alapját a lignin alkotja. Ez egy nehezen lebomló anyagak tekinthető, melyet az apró szervezetek hagynak maguk után, miután nem tudják kisebb elemeire bontani. A humusz fontos, hiszen rengeteg vizet és tápanyagot képes raktározni. Nagy feladata van a talaj szellőzésében ás a talaj szerkezetének stabilitásában. Gondoljunk csak bele, mekkora különbség van a homok és a barna erdőtalaj között! Agyag-humusz komplexként jó tápanyaga a növényeknek. Ez a komplex a mállás (szedimentáció) hatására keletkezik.
Homoktalaj: az egyik legnagyobb kihívás a termesztésben
A termékeny talajnak szemcsés szerkezete van. A szemcsék mérete a 0.2..1 mm közötti tartományba esnek és vékony vízburok veszi őket körül. A szemcséken belül vannak szervetlen ásványi anyagok, humusz, talajlakó szervezetek és a levegő. Hogyan ismered fel, hogy a kertedben „jó-e” a talaj? Rögtön felmerül Benned a kérdés, hogy honnan tudod meg, hogy a kertedben jó talaj van-e. Na most mit jelent a jó talaj?
A jó talaj termékeny, vagyis visszautalhatunk az előző részre: szemcsés a szerkezete.
A vakond akkor fog gondot okozni, ha a talajban megfelelő tápanyagokat is talál magának. Gyenge talajban gyakorlatilag nincs vakond sem.
Hogyan ismered fel a szemcsés szerkezetű talajt? Amikor vízzel kevered össze a talajod, akkor meg lehet figyelni, hogyan viselkedik a víz hatására. Ha kevés vízzel össze tudod gyúrni, szó szerint gyúrható lesz, összetapad, akkor a talaj jó, szemcsés és „van benne minek felvenni a vizet”. Ha öntözéskor például a víz lepereg róla, akkor alacsony a humusztartalma, vagyis nem eléggé termékeny. Ha a nedvességet jól magába képes szívni, az öntözővíz nem pereg le a felületén, akkor viszont termékeny lehet a talaj. Legalábbis szerkezetileg. Mert a jó talajhoz megfelelő ásványi anyag készletre is szükség van, mind mikroelemek, mind makroelemek tekintetében.
Forrás: Kertportál
