Alfonso Bialetti 1933-ban találta fel a kotyogóst, de Magyarországon csak az 1990-es években, a kávékultúra fellendülésével vált igazán ismertté. Bár a szerkezet eljutott hazánkba, a használati utasításokkal nem mindenki van pontosan tisztában.
A kotyogóssal otthon főzött kávékról általánosságban elmondható, hogy keserűek, pedig a két dolog nem jár kéz a kézben. Ennek oka, hogy a túlnyomó többség rosszul készíti, hiszen már az sem mindegy, hogy milyen vizet töltünk az eszközbe.
„Mivel a kotyogósban egyszerre alacsony a nyomás és magas a hőmérséklet, minél forróbb vizet kell beleönteni. Köztudott, hogy a kávé 98-99 százaléka víz, tehát annak minőségére is érdemes nagy hangsúlyt fektetni”.
A másik alapvető hiba, amit gyakran elkövetünk az, hogy letömjük a kávét. Ez azért baj, mert a víz nem tudja alaposan átmosni. Fontos továbbá, hogy a kotyogóson található biztonsági szelep fölé ne kerüljön víz, másként biztosan nem lesz aromatikus a kávé.
„Ha betartjuk ezeket az íratlan szabályokat, akkor akár már 1 perc 40 másodperc után kijön a kávé. Így lesz a lehető legfinomabb, mert a kotyogós minimális ideig érintkezik a gőzzel, vízzel”.
A kotyogós egyenlő a keserű kávéval. Az otthoni adag mindig erősebb annál, mint amit a kávézókban fogyasztunk.
„Nagyon sok múlik a kávé minőségén és a frissességén is. A kotyogósban főtt kávé koffeintartalma magasabb, mert a robusta kávék erősebbek. Az eszköz ráadásul közel sem ugyanaz, mint a kávézókban használt espresso technológia”.
Tanulság: kotyogóssal is lehet isteni kávét főzni.