A családi tulajdonban lévő földterület egy részét örökölték, amely már tartalmazott különféle melléképületeket, ezért a lakóházat úgy tervezték, hogy összekapcsolódjanak a meglévőekkel.
A rezidencia egy nagy, fából készült sátorként épült, amely egy folyamatos nyitott helyiséget körülzár, és a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböli a tárolóhelyeket, a válaszfalakat és a magánszobákat.
A belső tereket főleg fafelületek jellemzik, míg a természetes fény a házon a háromszög alakú nyíláson áramlik. A dekoráció és a bútorok minimalista és funkcionális, minden hagyományosan egyszerű, mint a legtöbb japán kortárs ház.
Forrás: DigsDigs
