A biokertek esetében a fajtaválasztást egészen más szempontok befolyásolják, mint a kémiai növényvédő szereket és műtrágyákat is használó gyümölcsösök esetében. Nálunk alapvető fontosságú, hogy erős immunrendszere legyen a növénynek és ne legyen fogékony a betegségekre. Ma már a biológiai növényvédelem, nagyon hatékony, de nem cél az állandó küzdelem a kártevőkkel és kórokozókkal, helyette inkább olyan növényeket választunk, amelyek maguk is képesek megküzdeni ezek többségével.
A teljesség igénye nélkül nézzük meg milyen finomságok alkalmasak a biotermesztésre?
Az almák közül választhatunk a modern, betegségekre rezisztens fajták és az elfeledett régi magyar fajták közül. A kiskertekben legkedveltebb piros, tárolható bioalma a Florina, a zöldek közül pedig a Mutsu. A régi magyar fajták már több helyen újra kaphatók, olyan különlegességek, mint a Húsvéti Rozmaring, a Jászvadóka, a Batul, vagy az érdekes nevű Lánycsecsű. Nagyon finomak, hosszan eltarthatók, ellenállók és rendkívül hosszú ideig élnek.
A körték között ugyancsak sok régi magyar fajta kap helyet a biokertekben. A nyáron érő illatos Arabitka például genetikai kutatások szerint a Kárpát-medencéből is származik. A Császárkörtéről már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy már a rómaiak is ismerték.
A cseresznyékről általában a Germersdorfi ugrik be mindenkinek, mint a finom, ropogós, nagy szemű, pedig ma már óriási a kínálat a Germersdorfiból továbbnemesített fajtákból. Nekünk olyanokra van szükségünk, amelyek legalább olyan finomak, de sokkal bőtermőbbek és nem nőnek olyan hatalmasra. Az óriási, magas cseresznyefák sok gondot okoznak. Belenőnek a vezetékekbe, leárnyékolják az egész kertet, elnyomnak minden növényt és szinte lehetetlen megvédeni őket, akár sárga ragadós lapokkal a cseresznyelégy ellen, akár permetezni narancsolajos lemosóval. A termés leszedése is sokszor lehetetlen, ami így kukacosan, rohadtan lepotyog és fertőz tovább mindent. Mi a közepes, vagy kis termetű cseresznyefákat választjuk. Ilyen például az új nemesítésű, fantasztikusan finom Tamara, vagy a minitermetű, Techlovan.
Hatalmas kedvencek a kajszik. Náluk legfontosabb szempont az ellenállóság. A magyar fajták a legjobbak. Legismertebb a Magyar kajszi, amely inkább homokos talajon, míg „testvére” a Gönci magyar kajszi, a kötöttebb talajon érzi jól magát. Ahol már pusztult el „gutaütéssel” egyik pillanatról a másikra kajszi a közelben, ott vírusok lehetnek, ezért vírusoknak ellenálló fajtákat, például Ceglédi Arany, Ceglédi bíbor jöhetnek szóba.
A meggyfáknak van egy nagyon csúnya betegsége, a monília, amelynek ágelhalásos formáját a népnyelv -tévesen- tűzelhalásnak is nevezi. Sokan ilyen tapasztalatok miatt nem is ültetnek meggyfát, van azonban egy különleges magyar parlagi fajta a Feketicsi meggy, amely teljesen rezisztens erre. Csodálatosan szép, akár díszfának is ültethető és sohasem beteg. Finom gyümölcse rendkívül egészséges.
Az őszibarackok kis termetük miatt igencsak megfelelnek a hobbikertek elvárásainak, de a tafrina nevezetű levélfodrosodás betegségük el szokta rettenteni azokat, akik nem akarnak vegyszereket használni a kertben. Ma már létezik olyan élő gombaölő gomba (Polyversum), amely az ellenállóbb fajtákat megvédi ettől a betegségtől. Ilyenek például a Ford, a Suncrest, vagy a Mariska.
A szilváknál a kajszikhoz hasonlóan egy vírus okoz nagy bajokat. Kifejezetten erre rezisztens fajtákat lehet ma már kapni. Legjobbak jelenleg a TOP sorozat tagjai. Legszebb a TOP HIT, legbőtermőbb a TOP KING, legfinomabb pedig a Beszterceinél is édesebb TOP TASTE.
Az éghajlatváltozás, már a magyar biokertekben is érezhető. Egyre több helyen telepítenek fügét, kiwit, datolyaszilvát. Ezek ma már nagyon jól érzik magukat hazánkban. A nagyon forró helyeken pedig sajnos megég a málna és a ribizli.
Székely Gyöngyvér
biokiskert.hu
vezetője
