A levéltetű invázió egy másik problémát is magával hozott. Ezek az apró szívogató élőlények viszik át a növényi vírusok többségét. A kedvenc nyári zöldségek közül sok a vírusfertőzött. A paradicsomok, paprikák, cukkinik és zöldbabok is érintettek. Mielőtt azonban kedvét szegnék a kártevők és kórokozók a hobbikertészeknek, ismerkedjenek meg a valódi biológiai növényvédelem érdekes világával!
Ma már védekezhetünk betelepített, őshonos katicákkal, petefürkészekkel, ragadozó atkákkal, mini virágpoloskákkal is a kártevők ellen. A gombabetegségeket pedig nem vegyszerekkel, hanem élő gombaölő gombákkal kezeljük. Persze, ahhoz, hogy mindez hosszútávon működjön és a hasznos élő szervezetek megtelepedjenek kertünkben, gondoskodnunk kell a védelmükről, életteret és táplálékot kell biztosítanunk nekik. Ez pedig könnyebb, mint hinnénk, egyszerűen utánozzuk a természetet!
Akinek hagyományos díszkertje van a szokásos gyep-tuja ökosivataggal, benne egy szép magasított ágyással, amelyben csak paradicsom, uborka, hagyma, répa és saláta van, az nem tudja bevonzani és megtartani a hasznos rovarokat. Állítsuk át a gondolkodásunkat és ültessünk növényeket természetes segítőink számára. Minél többféle növényt ültetünk, annál kevesebb lesz a kártevő, de ma már vásárolni és betelepíteni is lehet hasznos rovarokat.
Tekintsük át az aktuális biokerti teendőket:
Folyik a betakarítás. Mindig van olyan termény, amelyből több sikerül a vártnál. Ezeket dolgozzuk fel, vagy cseréljünk más biokertészekkel! Amikor magszárba megy egy növény (pl: retek, hagyma, mustár), akkor szedjük le a magokat és száraz helyen őrizzük meg téli csíráztatáshoz, mert a csíranövények fogyasztása az egyik legjobb téli vitaminforrás!
A kiürülő sorok helyére már mehetnek a másodvetések. Ezek olyan rövidebb tenyészidejű zöldségek, amelyeket még a nagy fagyok előtt le lehet szedni. Babok közül a zöldbabok még augusztusig vethetők, mert októberben még betakaríthatók. Az augusztusi rövid tenyészidejű kifejtőborsók is szépen beérnek ősszel. A céklák mindegyike mehet szakaszosan, egészen szeptemberig. A petrezselymek és hagymák közül ilyenkor csak a levéltermőket vessük. Ilyenek a metélőhagymák és a metélőpetrezselymek. Bio petrezselyem magok közül választhatjuk a fodros levelű és a simalevelű, sőt az óriás levelű változatot is. A hagyományos metélőhagyma mellett érdemes vastagabb levelű és metélő fokhagymákat is vetni ilyenkor, hiszen ezek nagyon egészségesek és évelők. A retkek mindegyike vethető még-már. A rövid tenyészidejű, ún. hónapos retkek augusztustól októberig mehetnek szabadföldbe, kis takarás alatt pedig szinte egész télen.
Még nevében is klasszikus másodvetemények a tarlórépák.
A sárgarépák között is vannak olyan rövid tenyészidejű fajták, amelyeket őszi friss fogyasztásra egész augusztusban is vethetők. A biodinamikus fajták különösen alkalmasak erre, például a Dolciva, az összes Nanti, melyek közül legnépszerűbb a ReinSaat saját nemesítése, és a Treenetaler. A hagyományos magok közül szintén a Nantes fajtákat javasoljuk őszi termesztésre, áttelelőnek pedig az Amsterdamot. Jelenleg mehet még az Újzélandi nyári spenót, de egyre inkább újra itt lesz az ideje a hidegtűrőknek. Augusztusban már következik a Matador, a Popeye, a Monorez és a Butterfly. A Verdil téli spenót kifejezetten áttelelésre való. A saláták mindegyike vethető most. A nyáriak augusztusig, a rövid tenyészidejű (kora tavasziak) pedig augusztus második felétől újra.
A Rukkolát, a mizunát és az ázsiai salátákat csak ott telepítsünk, ahol nincs földibolha kártétel a káposztaféléken, de ott is inkább csak augusztus második felében. Jelenleg hatalmas a földibolha rajzás és ezek a kedvenceik, szóval csak fátyolfólia alatt próbálkozzunk! Őszi termesztésre most vessünk karalábét, de már csak rövid tenyészidejűeket. Tökfélék közül már csak a cukkinikkel próbálkozzunk! Az uborkák közül a rezisztens, fürtös, hibrid fajtákkal érdemes másodvetésben próbálkozni. A fűszernövények közül vethetők még a kaprok, a zsázsák.
