A csonthéjas gyümölcsök metszését főleg a tél és tavasz határán, február-márciusban végezzük, de enyhe teleken nyugodtan nekiláthatunk korábban. A házikerti gyümölcsfáknál a téli metszés ugyanúgy fontos, ekkor lehet a legtöbb olyan gallyat, ágat kivágni, melyekre nincs szükség, vagy éppen nehezítik a növényvédelmet.
A szakszerű metszés akár komoly növényvédelmi segítség is lehet, ha arra gondolunk, hogy permetezés esetén sokszor alig férünk be a lombkorona belsejébe.
Ilyenkor télen viszont a lomb nem zavar minket a munkában, és könnyebb is lesz a dolgunk. Természetesen a nyári zöldválogatást így sem ússzuk meg, de nagyban megkönnyítjük az életünket.
Ekkor a befelé menő ágakat és nagyobb gallyakat érdemes kimetszeni karosollóval vagy metszőollóval. Minden befelé menő ágnál az legyen a szemünk előtt, hogy egyrészt sokszor feleslegesen sűrűsítik a lombkoronát, másfelől a szüretet is megnehezítik.
A gazdák ilyenkor szívükhöz kapnak, hogy mennyi termést vág le a szakember a lombkorona belsejéből, de azzal nem számolnak, hogy a fán lévő gyümölcs egyszerre fog érni, mert a nap jobban körbe tudja sütni, vagy akár a kórokozók is nehezebben telepednek meg a belső részeken. Ez viszont sok permetezést spórol meg nekünk, ami nem elhanyagolható.
Metszés fajta szerint
A gyümölcsfákat fajtájuk szerint másképp kell metszeni. Ha fiatal fáink vannak, akkor a vázakoronára való kialakítás a legpraktikusabb. Termelésben is manapság ez az egyik leghatékonyabb koronaforma akár a szüretelésről, akár a termésérésről vagy épp a növényvédelemről van szó.
Az alsó ágak levágásánál legyünk körültekintőek. Ha nem zavaró, ne vágjuk le a vezérágakat, gallérágakat, mert ezeken rengeteg termés lesz. Ráadásul ezeket meghagyva elkerüljük azt is, hogy a fáink felnyurguljanak, felkopaszodjanak, és évekkel később létrázhassunk szüretkor.
A metszéskor használjunk mindig éles ollót, mert minél élesebb az eszközünk, annál szebb sebfelületet tudunk vágni. A nagyobb sebeket érdemes kikenni faápoló anyaggal, mely akár méhviasz is lehet.
A beteg részekkel érdemes kezdeni, szedjük le az elszáradt ágakat, a beteg növényi részeket és a fentmaradt gyümölcsmúmiákat. Ez a lépés már önmagában megteremi a jövő évi növényvédelem sikerét, mert a kórokozók főleg itt tudnak megtelepedni. Következő lépésként az olyan gallyakat metsszük le lehetőség szerint a felfelé álló ágakra, melyek várhatóan lelógnak a termések súlya alatt a földre. Ezután jön a befelé álló ágak kimetszése és egyes fajoknál, mint pl. a meggy vagy cseresznye, lehet az ágakat 1/3-nyival visszarövidíteni. A visszametszés hatására tápanyagtolulás lesz a gallyak végén, ahol nagy szemű gyümölcsök fognak emiatt teremni.
Szöveg: V. Topor Erika
Fotó: Unsplash
Ez a cikk megjelent az Otthonok és Kertek Magazin 2021 február-márciusi lapszámában
