Otthonok és Kertek

Itt a vetés ideje a biokertekben

A biodiverz kertekben, gazdaságokban a talajok többségét ökológiai gyeppel fedjük le.

Ez nem a szokásos „angol pázsit”, sokkal inkább egy gondozott virágos rét.

Március a tökéletes időpont az alapvetésre. Ahol lehet, ne törjük fel a földet, ne irtsuk ki az ott levő, évek óta beállt gyomállományt (persze nem az első-másodéves parlagfüves-disznóparéjos, méteres karantén gyomtengert), hanem vessük felül!

Alaposan vágjuk le a növényzetet, és erősen gereblyézzük át, majd közvetlenül utána vessük felül valamilyen szárazságtűrő fűkeverékkel, amelyhez különböző heréket keverünk. A fehérhere nyomja el legjobban a gyomokat, a vöröshere gyűjti a legtöbb nitrogént, a bíborhere pedig a legszebb, igazi rovarmágnes.

Az ökológiai gyepek elengedhetetlen alkotóelemei a virágok. Ezeken táplálkoznak a hasznos rovarok. Ahhoz, hogy folyamatosan a kertben tartsuk őket, állandó virágzást kell biztosítani, a lehető legnagyobb kavalkádban. Ezt biodiverz, vegyes beültetéssel lehet elérni. Szinte mindegy, hogy őshonos vadvirágok vagy látványos dísznövények kerülnek a kertekbe.

Hosszú évek tapasztalata azt mutatja nekünk, hogy a különböző vadvirágkeverékeket is első évben érdemes kis palántaként kiültetni az ökológiai virágszigetekbe. Ezt egyetlenegyszer kell megtennünk, hiszen következő évben már az elszórt magok fognak természetes módon kikelni.

Nézzük, mi minden vethető az évnek ebben a szakaszában:

Palántának bármi. Ez a tökéletes ideje a palántanevelésnek.

A következőket ajánljuk melegházi nevelésre:

Földicseresznye, padlizsán, paradicsom, paprika, zeller.

A káposztaféléket pedig elsősorban fűtetlen fóliába javasoljuk.

Szabad földbe sok mindent vethetünk most, de az optimális vetésidőt nem a naptár, nem a vetőmagon feltüntetett idő és nem is a levegő hőmérséklete határozza meg, hanem a talaj hőmérséklete. A biokertészkedés alapja a talaj, ezért érdemes nyomon követni a hőmérsékletét, és ahhoz igazítani tevékenységünket. Ehhez nyújt segítséget egy talajhőmérő.

Ilyenkor a petrezselyem, sárgarépa, retek, hagymák, lóbabok, borsók, ázsiai saláták, fejes saláták, tépősaláták, zsázsa, útifű, sóska, spenót, rukkola mind a földbe kívánkozik már.

Telepítsünk több fajtát, különböző érési időkkel. Minél jobban széthúzzuk a fejlődésüket, annál nagyobb esélyünk van elkerülni a fagyot, az aszályt, a kártevőket és a különböző betegségeket.

A zöldségpalánták eladásánál legfontosabb a koraiság. A hozzá nem értő hobbikertészek minél hamarabb szeretnének palántákat, ami azért baj, mert ha megvesznek egy túl korán nevelt növényt, akkor azt vagy benntartják a lakásban a hideg miatt, ezáltal fény- és tápanyaghiányossá teszik őket, vagy túl korán kiültetik, és egy késői fagy elviheti őket.

Mindehhez vegyük hozzá, hogy a terméshozás idejét csak kis mértékben határozza meg a vetés ideje. A február elején vetett paradicsomok alig egy héttel érnek hamarabb a március közepi társaiknál ugyanabból a fajtából. A különbség igazából a másfél hónapig elhúzódó macerában mérhető, melynek nyomán még általában betegebb növényt is kapunk… Tehát ne kapkodjunk a paradicsom-, paprikapalánták vetésével vagy vásárlásával!

Miért nem szabad vegyszeres termesztésből származó palántát biokertbe elültetni?

Első a műtrágyák használata. Ezeknek az a szerepük, hogy minél hamarabb minél nagyobb méretű palántákat tegyenek a pultra, hiszen a hobbikertész „szemre vásárol”, azaz mindig a nagyobbat veszi meg. Sajnos a nitrogén műtrágyák hatására csökken a növények ellenállóképessége, mert a sejtjeik, szöveteik elvizesednek, amit jobban szeretnek a kártevők és kórokozók.

Második a felszívódó, kémiai növényvédő szerek használata. Természetes, hogy ha valaki biokertészkedik, akkor szeretné elkerülni a mérgeket, amelyek azonban már a csávázószerből is minimum 2 hónapig a növényben maradnak, tehát a palántákat érő felszívódó vegyszerek nem fognak eltűnni, mire megesszük a termést…

A többi palánta az ismeretlen hobbikertészek által nevelt növények közül kerül ki. Ezek „zsákbamacskák”. Azon kívül, hogy fogalmunk nincs róla, hogy a valóságban honnan van a mag, és milyen szereket használtak a nevelés folyamán, legnagyobb baj, hogy a növényegészségügyi állapotukról sincs semmilyen információ. Sajnos nagyon sok kártevő és kórokozó érkezik a kertekbe ilyen (akár ajándékba kapott vagy csereberélt) palántákkal. Az elmúlt években a növényi vírusok terjedése például hihetetlenül felgyorsult emiatt.

Gondolkodásunkat tegyük még komplexebbé a biokertészkedéssel kapcsolatban. Fogadjuk el, hogy minden biokertnek és biogazdaságnak megvannak az odaillő növényei, amelyeket könnyű termeszteni. Ha valamelyikkel sokat küzdünk, hogy teremjen és egészséges maradjon, az gyengíti az ökoszisztémát, engedjük el!

Sőt! Mi is részei vagyunk a saját ökoszisztémánknak, és valószínűleg az ott jól termő növények fontosak a táplálkozásunkban.

Nem mondom, hogy együnk földet, bár nem véletlen, hogy a kisgyerekek ezt teszik, és a humángyógyászat huminsavas készítményei is talajból származnak. Azt viszont javaslom, hogy kesztyű nélkül is kertészkedjünk. Ne bánjuk, ha piszkos lesz a kezünk, és utána sokáig kell tisztítani a körmünket! A saját kertünk (főként, ha konyhai hulladékunkat is bedolgozzuk oda komposzt formájában) egészséges baktériumflórája gazdagítja sajátunkat, így talán a legtökéletesebb immunerősítő.

Ez a cikk megjelent az Otthonok és Kertek Magazin 2021 április-májusi lapszámában!

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

További cikkek hasonló témában

Hozzászólások

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Scroll to Top