Parcelláznak az önkormányzatok?
Aki építkezésbe fog, többnyire ragaszkodik egy adott településhez, vagy annak vonzáskörzetéhez. Jogos igény, hogy az otthonváltással ne kelljen új munkahelyet, ovit, iskolát keresni – egyúttal ne kelljen lemondani a családtagok, barátok közelségéről. Murphy törvénye: a jó és olcsó telkek messze vannak. De nem kell feladni, a telekvadászat időigényes! Nem ritka, hogy az adott településen kevés a felszabadítható telek, de – akár egyénileg, akár közvetítők bevonásával keresgélünk -, célszerű érdeklődni a helyi önkormányzatnál, hogy terveznek-e parcellázást a közeljövőben. Érdemes rákérdezni, melyik településrészeken, milyen feltételekkel, kedvezményekkel kínálnák a telkeket.
A telken is múlik, hogy értékálló-e a ház
Minden telket a helyszínen kell értékelni, felmérve annak előnyeit és hátrányait. Mérvadó szempont a településen belüli elhelyezkedés, a megközelíthetőség, a tömegközlekedés megoldottsága, a közművek – villany, víz, csatorna, gáz, telefon – megléte, a talaj minősége és a természetes környezeti adottságok. Elengedhetetlen a talajvíz vagy a felszín alatti rétegek vizsgálata! A túl homokos, köves talaj nem ideális, mert megnehezíti az alapozást és később a kertépítési munkálatokat. A beépíthetőség, a későbbi bővíthetőség mértékét minden esetben vizsgálni kell, az építész-tervezővel egyeztetve a rendezési tervet is érdemes tanulmányozni.
A telek önmagában is értéket képvisel, a jó adottságú ingatlan garancia arra, hogy a felépített épület értékálló lesz. Nehéz értékesíteni az ingatlant, ha a telek kevéssé vonzó, de fordítva is igaz: egy jó adottságú telekre épített ingatlan könnyen gazdára talál. Célszerű szem előtt tartani a telek és az ingatlan értékarányát, amiről sokan megfeledkeznek. A telek és a felépített főépület lehetőleg közel azonos értéket képviseljen.
Lényeges szempontok: fekvés, tájolás
A telek kiválasztásakor mindenekelőtt vizsgáljuk meg, milyen a fekvése. Hátrány, ha például az ingatlan a szomszédos telkekhez képest mélyebben fekszik. Ilyenkor ugyanis fel kell tölteni a telket, ami nem olcsó mulatság. Az alapozás is költségesebb, az alapfalakat ugyanis a feltöltés alatti rétegig kell levinni. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy lejtős telken költségesebb építkezni, mint sík területen. Fontos a tájolás is. Aki kertre néző nappalit szeretne, ne olyan telket válasszon, aminek az utcafrontja déli oldalra tájolt.
Milyenek a szomszédok? Vonzó az utcakép? Csendes a környék?
Az utcaképet, a telekhez vezető utak és járdák állapotát is érdemes alaposan szemügyre venni döntés előtt, nehogy az elszalasztott szemle később bosszúság forrása legyen. Gyermekes családoknak az is fontos szempont, hogy van-e játszótér a közelben, milyen szolgáltatások érhetők el a közelben: van-e óvoda, iskola, élelmiszerbolt. A szomszédos telkek és épületek állapotát is célszerű felmérni, sőt, a leendő szomszédokra is érdemes időt szánni, egy-egy beszélgetés során sok minden kiderülhet. A szomszédokat érdemes arról faggatni, van-e a közelben zavaró hatás: üzem, vendéglátóegység stb., mennyire hallatszik a vasút vagy a főút zaja.
Rendezettek a tulajdonviszonyok?
Kötelező utánanézni, hogy a kiszemelt ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek-e. A tulajdoni lapon szereplő bejegyzések ellenőrzését lehetőség szerint bízzuk jogászra! A földhivatalból lehet kikérni a telektulajdonos adatait, s arról is itt lehet információt kapni, hogy van-e érvényes elidegenítési tilalom a telekre, teher- és permentes-e az ingatlan, nem áll-e építési tilalom, valamilyen szolgalom alatt. A földhivatali nyilvántartás az építkezéshez is fontos adatokat szolgáltat: az építésszel együtt érdemes megvitatni, megfelelő-e a telek mérete, alakja, szintvonala a tervezett építéshez, az ingatlant mely pontokon keresztezik a közművek. A telek beépíthetőségének százalékos mértékéről a helyi önkormányzatok építésügyi osztályain lehet felvilágosítást kérni. Azt is érdemes megtudakolni, hogy az épület mellett mekkora elő- vagy oldalkertet kell hagyni, hiszen ez is befolyásolhatja a ház kialakítását.
Fotó: Haitzmann Ágnes
Forrás: Életszépítők
