Figyeljük a gyümölcsfák rügyeit és amint elkezdenek duzzadni, már meg is kezdhetjük a metszést. Biokertekben ökológiai metszést végzünk, amelynél egy koronaalakítás után, csak a formát tartjuk, illetve a beteg részeket távolítjuk el. Érdemes szakember segítségét kérni, hogy a fajoknak és fajtáknak megfelelő formákat alakítsa ki. Nagyon fontos, hogy közvetlenül a metszés után alapos lemosó permetezéssel fertőtlenítsük a fákat. Erre legjobbak a narancsolajos készítmények, melyek átnedvesítik az kérget egészen a farészig, elpusztítva az ott telelő kártevők és kórokozók többségét.
A télre betakart növényeket, magasított ágyásokat egészen márciusig hagyjuk úgy. Az áttelelő zöldségek a fátyolfólia alatt szépen növekszenek a melegebb napokon. Most is érdemes betakarni őket, mert akár 3 héttel is hamarabb szedhetjük a termést.
A koronavírus járvány alatt megnőtt az érdeklődés az otthoni zöldségtermesztés iránt. Egyre többen építenek, vagy vásárolnak különböző fóliasátrakat, üvegházakat is ilyen célra. Ezt hajtatásnak hívják. Lehet fűtetlen helyen (hideghajtatás), kihasználva az üvegház hatást, csupán a nappali hőmérséklet többletet hasznosítani. Ilyenkor hidegtűrő zöldségfélékkel próbálkozhatunk, amelyek nem pusztulnak el kisebb éjszakai fagyoktól.
Saláták közül a korai fejessaláták, a madársaláta és számtalan tépősaláta áll rendelkezésünkre. Különleges csoport az Ázsiai salátáké. A Világ nagyobbik felén ezeket a káposztafélékhez tartozó növényeket használják levélzöldségként. Ide tartoznak a borsmustárok, melyek nálunk legismertebb tagjai a rukkola és a mizuna, valamint a bordáskelek, például a PakChoi. Ezeket egészen korán lehet és érdemes elvetni, főként fűtetlen termesztőberendezésekben.
Nagyon népszerű a dughagyma korai vetése. Ha zöldhagymát szeretnénk belőle, akkor ássunk 10 cm mély árkot, abba tegyük a dughagymát és a kis árkot töltsük félig komposzt és homok keverékével. Amikor kibújik a hagyma zöld levélkéje, akkor temessük be teljesen az árkot, így fog gyorsan fejlődni és lesz szép hosszú, fehér szára.
A legkorábbi hónapos retkeket is vethetjük már a fóliákba. Ilyenek például az Eszter, a Korai legjobb, vagy a Sora. Ne várjunk hatalmas gumókat és maximum 40 napig hagyjuk növekedni, mert utána csak romlik a minősége.
Nagy favoritok a kora tavaszi termesztésben a hagyományos, hidegégövi spenótok. Legismertebb a Matador.
Fóliasátorban a korai sárgarépák és karalábék magja is vethető februárban.
Hüvelyesek közül a korai borsók mellett az őshonos, hidegtűrő lóbabokkal ilyenkor már próbálkozhatunk.
A káposztafélék palántanevelése kifejezetten jól szigetelt, de fűtetlen fóliákban kezdhető meg februárban-márciusban.
Biokerti kiültetésre szánt paradicsom-, paprika, padlizsán, zeller és egyéb melegkedvelő palánták nevelését leghamarabb február második felében kezdjük. Az egy hónappal később ültetett azonos fajtájú növények, termésérésig általában behozzák korai társaikat, ezért nem érdemes kapkodni!
A koraiság biztonságosan, temperált termesztőberendezéssel fokozható. Ma már hipermodern, hőszigetelt, világítással szerelt, fűthető üvegházak is kaphatók hobbikerti méretben, de ha éppen nincs ilyen a kertünkben, akkor se keseredjünk el! Egyszerű anyagokból is létrehozható egy kisebb fóliasátor, amely megfelel a célnak. Ezekbe legtermészetesebb egy ún. „melegtalp” a palántaneveléshez. Ez egyszerű, friss trágya, amelynek a tetejére helyezett termesztőtálcákban folyik a palántanevelés. A friss almostrágya bomlása elegendő hőt biztosít a kora tavaszi időszakban ahhoz, hogy ezek a növények szépen fejlődjenek és ne tegyenek kárt bennük az éjszakai fagyok.
Lakásban, ablak mellett nevelt palánták általában nem kapnak elegendő fényt, ezért felnyurgulnak. A megoldás egy kis „rásegítés” erre alkalmas lámpával, vagy egyszerűen kezdjük később a palántanevelést, mert márciusban már sokkal erősebben és hosszabb ideig süt a nap.
